Az önkielégítésel kapcsolatos gyakorlati útmutatójának 7. fejezetének a kérdése: Kötelező önkielégítenem?
1. Az önkielégítés cikksorozat előszó és a Maslow piramis
2. A szexualitásban érzett szégyenérzet és bűntudat.
3. Az önkielégítés, a maszturbálás (maszturbáció) vallási megközelítése.
4. A gátlások feloldása szavainkkal.
5. A meztelenség és tabuk.
6. A maszturbálás két fő esete.
7. Kötelező kielégíteni magamat?
Erre a kérdésre a két nemnek megfelelően eltérő a válasz. A fiúknak azt tudom mondani, hogy gyakorlatilag igen, ugyanis nemcsak a nemi mirigyeid rendszeres karbantartásól szól az önkielégítés. Ha így vizsgáljuk, akkor a rendszeres “ürítés” kényszere sokkal erősebb nálad, mint bármi. Fogsz önkielégíteni, a késztetésed túl hatalmas lesz hozzá. Viszont neked azért is “kötelező”, hogy megtanuld (most még egyedül) “használni” is a szerszámodat.
A magömlés, és orgazmus megélése, irányítása, kezelése neked létkérdés ahhoz, hogy később a párod egy igazán szerencsés Nőnek érezhesse magát szexuálisan is, mert remek szerető vagy. Ha lány vagy, akkor a kérdés sokkal árnyaltabb. A gyakorlati haszna sokak számára egyértelmű, de ennyire azért nem egyszerű. Ha te lány vagy, akkor a gyönyöröd forrása minimum fele részben mentális eredetű, és csak másik részben technikai.
A számodra a megfelelő izgatás a “lelki kéjközpontodtól” is származik. Az imádott férfi karjaiban akkor is képes lehetsz az orgazmusra, ha egyébként sosem önkielégítesz. Van olyan lány, akinek fontosabb a technika, és az alapján bármikor képes elélvezni, és van aki a mentális gyönyör nélkül egyáltalán nem tud. A kettő között számtalan variáció létezik, így bármi normálisnak számít, a lényeg az, hogy rád mi a jellemző. Te ebben a széles spektrumban bárhol elhelyezkedsz, nincsen semmiféle szabály arra vonatkozóan, hogy neked hogyan kéne reagálni. Szánd tehát rá az időt a saját tested megismerésére, hogy később a partnerednek is el tudd majd mondani, hogy neked mi a jó. Elvégre nem várhatod, hogy a partnered ezt is rögtön tudja, és neked nincsen teendőd.(ordító hiba a passzivitás a szeretkezés közben!) Probléma akkor van, ha egy remek szerető karjaiban, fülig szerelmesen sem tudsz eljutni a csúcsig. Ekkor valószínűleg lelki okok állnak a háttérben, és szakember segítségét kellene kérned.
Az önkielégítés tehát egy lánynak egyáltalán nem kötelező! Te döntöd el, hogy szeretsz-e önkielégíteni, kívánod-e, mikor, és hányszor teszed, – hiszen attól, hogy számodra nem kötelező, még lehet hasznos, kellemes, és szívesen átélheted az orgazmust. Ha rátalálsz az élményre akár magadtól, akár más forrásból, és érzed, hogy szívesen csinálod, bátran tedd, sőt ki ne hagyd! Nagyon fontos tehát megértened, hogy semmiféle teljesítmény kényszer nincsen, nem kell megfelelni egy előre meghatározott képnek, mert az egyedi igényed, és működésed a fontosabb.
Ha pedig fiú vagy, akkor a “kötelező” önkielégítést se órarend szerinti kötelezettségnek tekintsd, mert a “kötelező” szó helyett sokkal kifejezőbb a “tudatos”. Az egyéni igényed szerint önkielégíts, sem az idejét, sem a hosszát megszabni nem kell, de ha végzed, akkor próbálj meg egy kicsit rákészülni, tervezni. Ha tehát érzed, hogy nagyon jólesne, de nincsen valódi “vészhelyzet”, inkább tervezz, és dönts úgy, hogy elhalasztod későbbre, például majd este szépen nyugodtan az ágyadban. A többségében ne csak a gyors elélvezés legyen a cél, hanem törekedj arra, hogy meg tudd “adni a módját”, és az önkielégítés legyen egy kicsit a te kis szertartásod. Ez remek móka lesz (hidd el), és sokkal tudatosabbá teszi majd a szexualitásodat is. Tehát a megengedett “vészhelyzeti” önkielégítést hagyd meg a valódi “vészhelyzetekre”, inkább a ráérős “egészségügyi” önkielégítés legyen többségben. Ezeket az alkalmakat pedig használd ki, és kísérletezz, nyújtsd el, ebből nagyon- nagyon sokat fogsz tanulni. Mondhatnám: kellemest a (nagyon-nagyon) hasznossal!